MTI: 1956 – Konferencia a forradalom romániai hatásairól Budapesten
Budapest, 2016. október 24., hétfő (MTI) – Számos egykori politikai elítélt és történészek részvételével az 1956-os forradalom romániai hatásairól rendezett nemzetközi tudományos konferenciát a Magyar PEN Club hétfőn a Magyar Írószövetség budapesti székházában.
Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a tanácskozás az utókor kíváncsiságát és egyben háláját fejezi ki azok iránt, akik “vásárra vitték a bőrüket a legkönyörtelenebb viszonyok közepette”.
“Az, hogy 60 évvel ezelőtt egy erdélyi magyar ember a nemzet élethalál harcát hívásként, megszólításként, sőt imperativusként élte meg, bámulatos. De még bámulatosabb, hogy erkölcsi indíttatásból a román emberek képesek voltak a +Horthy-fasisztázó+ és magyar veszéllyel riogató hatalmi propagandán átlátva azonosulni a magyar szabadságharc ügyével” – fogalmazott a Kossuth-díjas író, költő.
Tófalvi Zoltán történész szerint 1956 nem csupán a magyar nép történetében, de a magyar-román kapcsolatok történetében is kiemelkedő esemény volt. Mint elmondta, sajnos sem a politika, sem a diplomácia nem épít erre a kivételes történelmi pillanatra, amelyhez fogható nincsen másik a két nemzet történetében.
“Nyolcvanegy román értelmiségit, írót, költőt és egyetemi hallgatót ítéltek el azért, mert együtt éreztek a magyar néppel. A román falvakban ma is úgy él, hogy a kötelező termény- és húsbeszolgáltatás a magyar forradalomnak köszönhetően szűnt meg” – mutatott rá előadásában Tófalvi Zoltán.
A történész hangsúlyozta: “nincsen külön magyarországi, erdélyi, délvidéki vagy kárpátaljai ’56, csak egyetlen egyetemes 1956 van”. Nyolc erdélyi magyart végeztek ki Magyarországon a forradalomban való részvételért, köztük a Széna téri felkelők legendás parancsnokát, Szabó Jánost. Az egyetemes 1956-os forradalom első letartóztatottjai pedig erdélyiek voltak október 25-én – idézte fel.
A csíkszeredai születésű Orbán Etelkát 22 évesen öt év börtönbüntetésre ítélték a hazaárulással vádolt Szoboszlay Aladár és társai ügyében, ugyanebben a perben édesapja, Orbán István halálbüntetést kapott. A konferencián elmondta, hogy a börtönben szerzett súlyos sérülései és kényszerű gyógyszerezése következményeként soha nem lehetett saját gyermeke, szabadulása után sokáig hallucinációkkal küzdött.
A budapesti forradalom kitörésének hírére a szolidaritás szelleme hatotta át a kolozsvári magyar és a román diákságot, ugyanakkor az államhatalom elkezdte híresztelni, hogy a forradalmárok követelései között van Erdély visszacsatolása is – emelte ki Páskándiné Sebők Anna író, dokumentumfilm-rendező, Páskándi Géza (1933-1995) erdélyi író, költő özvegye.
Felidézte: a romániai írószövetség temesvári és kolozsvári szervezete a szovjet intervenció után nyilatkozatban “ellenforradalomként” ítélte el a magyarországi eseményeket, de ezt Páskándi Géza nem írta alá, amiért – állam és közrend elleni izgatás vádjával – hat év börtönre ítélték. “Nem tartozom immár senkinek. Istenen kívül már csak 1956-nak vagyok hálás, amely újra megmutatta nemzetem régi méltóságát” – idézte a Kossuth-díjjal is jutalmazott írót özvegye.
A konferencia más egykori politikai elítéltek – köztük Józsa Csaba, Takács Ferencz László, Szilágyi Árpád, valamint a temesvári egyetemisták és a karhatalom október végi összecsapásairól beszélő Teodor Stanca – előadásaival folytatódik hétfő délután. A magyar forradalom román visszhangjáról Octavian Bjoza, a romániai politikai foglyok szövetségének vezetője ad elő, míg Liviu Plesa, a Securitate irattárát vizsgáló tanács bukaresti főkutatója a kolozsvári magyar történészek a román államvédelem 56 utáni beszervezési kísérleteivel szembeni helytállásáról beszél. Ioana Boca, a bukaresti Demokrácia Akadémiája Alapítvány kutatója a forradalomnak a romániai egyetemi hallgatók körében gyakorolt hatásáról tart előadást. Az erdélyi szász írók ellen indított 1959 évi brassói kirakatpert Csendes László, a Securitate irattárát vizsgáló tanács alelnöke idézi fel. A Fekete Kéz elnevezésű szervezet rendszerellenes tevékenységéről Páll László, a galócási csoportról Török József beszél hétfő este.
A rendezvényt az 1956-os Emlékbizottság támogatta.
’56 és Románia – Sajtóközlemény
1956 a magyar–román kapcsolattörténetben is kivételes pillanat – ezt hangsúlyozza a Magyar PEN Club nagyszabású, nemzetközi konferenciája, amelyen a romániai szervezkedések egykori résztvevői, a magyar forradalom eszméivel teljes mértékben azonosuló romániai politikai elítéltek és a korszak történetét kutató szakemberek tartanak előadást.
A forradalom 60. évfordulójára időzített, ’56 és Románia című konferencia 2016. október 24-én 10 órakor kezdődik a Magyar Írószövetség székházában (1062 Budapest, Bajza u. 18.).
Kivételes alkalom lesz ez a kerek évfordulós tudományos ülésszak, amelyen az 1956-os magyar forradalom eszméivel azonosuló, és ezért akár életfogytiglani kényszermunkára ítélt erdélyi magyarok és románok ilyen keretek között és ilyen nagy létszámban legelőször találkoznak. Az eseményen megismerhetik Berta Zsolt író-zenész Luk van című, a forradalom évfordulójára megjelent lemezének dalait is.
Mától a nyilvánosság számára is elérhető a rendezvény honlapja: http://magyarpenclub.hu/otvenhat/.
Az előadókról és az előadásokról:
Tófalvi Zoltán történész, az 1956-os forradalom erdélyi, romániai visszhangjának kutatója, a konferencia programjának összeállítója rövid bevezető előadásában bemutatja a több tízezer személy letartóztatásával és több mint 1500 személy bebörtönzésével járó fontosabb erdélyi szervezkedéseket és azok meghatározó személyiségeit. Előadásának címe: A magyar forradalom hatására alakult romániai, erdélyi szervezkedések. A magyar forradalom leverését követő romániai retorzió.
- A konferencia kiemelkedő előadója a 96 éves Ferenc Béla-Ervin ferences szerzetes, akit a Szoboszlai-perben életfogytiglani kényszermunkára ítéltek. Ervin atya – mindenki így ismeri a gyergyószárhegyi Ferenc-rendi kolostor nemrég nyugalomba vonult főnökét – filozófusként az irodalmat szállította Szoboszlai Aladárnak, aki ennek alapján megírta a több mint 2000 oldal terjedelmű tanulmánysorozatát. Ervin atya beszél arról is, hogy a pragmatikus Nyugat hogyan szédítette Közép-Kelet-Európát az 1955. novemberi „genfi szellem”-mel. Az ülésszakra elkíséri a Szoboszlai-perben 25 év börtönre ítélt Orbán Péter is. Előadásának címe: Szoboszlai Aladár magyar-román konföderációs terve, az „erdélyi kérdés” megoldásának egyik alternatívája.
- Orbán Etelka egykori elítélt előadásának címe: A politikai börtönök borzalmairól. A politikai börtönökben a nőket nemcsak emberként, hanem nőként is tönkretették. Szabadulása után csak örökbe fogadott gyermeke lehetett. Felszólal az örökbe fogadott fia is.
- Sajnos, a két kivégzéssel végződő Érmihályfalvi-csoport perének és a Csiha Kálmán erdélyi református püspököt is soraiban tudó, Fodor Pál nevével fémjelzett magyar-román lakosságcsere-tervnek már egyetlen túlélője sincs (!), ezért is fontos, hogy vállalta az előadást Varga László református lelkész, akit az „ENSZ-memorandum”-perben szintén életfogytig tartó kényszermunkára ítéltek. Előadásának címe: Az „ENSZ-memorandum”, avagy a Wesselényi-terv nyomán kidolgozott magyar-román lakosságcsere-terv
- Dávid Gyula irodalomtörténészt a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem pere második csoportjában hét év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: A magyar forradalom ősze a Bolyai Tudományegyetemen.
- Páskándiné Sebők Anna író, dokumentumfilm-rendező férjét, Páskándi Géza későbbi Kossuth-díjas írót a Bolyai Tudományegyetem második csoportja perében hat év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: Az erdélyi magyarság viszonya a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz. Páskándi Géza életműve és 1956.
- november elején négy, 15-16 éves baróti gimnazista elhatározta, hogy Moyses Márton vezetésével átszöknek a román-magyar határon és közvetlenül segítik a magyar forradalmárokat. Közülük ketten, Józsa Csaba és Bíró Benjámin átjutottak a határon és elvergődtek egészen Debrecenig. Hatvan év távlatából Józsa Csaba emlékezik. Előadásának címe: Moyses Márton tűzhalála. Kísérlet a magyar forradalmárok megsegítésére.
- Takács Ferencz Lászlót a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetsége perében tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: A szemüveg mögül. Néhány órával a magyar forradalom kitörése után megalakult a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete
Hozzászólások: Kerekes Attila, akit a SZVISZ-perben 10, Sárközy Endre, akit ugyancsak 10 év börtönbüntetésre, Tassy Gyula, akit 15 év kényszermunkára ítéltek.
- Szilágyi Árpád éves természetrajz-geológia szakos hallgatót két perben 47 év börtönbüntetésre ítélték. Ő az egyetlen, aki szenvedő alanya volt és túlélője az 1958. július 14-i, Bastille bevételének évfordulójára szervezett szamosújvári börtönlázadásnak. Az áldozat címen angol nyelven az Amerikai Egyesült Államokban megjelent a börtönévekről szóló emlékirata. Előadásának címe: Valójában nem az Irodalmi Újság, hanem a Securitate kapta meg a leveleimet.
- Octavian Bjoza a romániai POFOSZ országos elnöke: A magyar forradalom visszhangja Romániában.
- Teodor Stanca egykori elítélt: A temesvári egyetemisták és a karhatalom összecsapása 1956. október 30-án és 31-én.
- Ioana Boca a bukaresti Demokrácia Akadémiája Alapítvány kutatója, főmunkatársa: Az 1956-os magyar forradalom hatása a romániai egyetemi hallgatók körében.
- Liviu Pleșa a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács bukaresti Levéltárának főkutatója: A kolozsvári magyar történészek 1956 utáni helytállása a Securitate beszervezési kísérleteivel szemben.
- Csendes László a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács alelnöke: A romániai magyar evangélikus egyház ellen indított retorzió. Az erdélyi szász írók ellen indított 1959. évi brassói kirakatper.
- Erdélyben, Székelyföldön alig van olyan település, ahol 1956 őszén ne lett volna szervezkedés vagy szervezkedési kísérlet. Csíkszeredában, a ma Márton Áron nevét viselő római katolikus főgimnáziumban ismert a diák-tanár szervezkedés. Ennek elsőrendű vádlottja, szervezője Puskás Attila biológus, akit a perben 20 év börtönbüntetésre ítéltek. Előadásának címe: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja a csíkszeredai római katolikus – ma Márton Áron nevét viselő – főgimnáziumban.
- Számbelileg a legnagyobb politikai per minősítést az Erdélyi Magyar Ifjak Szervezete (EMISZ) kapta. Ebben a perben 77 fiatalt ítéltek el. Sándor Balázs végzős unitárius teológus hallgatót 25 év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: Az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége avagy az erdélyi unitárius egyház lefejezése.
- A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai elhatározták, hogy 1957. március 15-én megkoszorúzzák a város főterén lévő 1848-as emlékművet. A második koszorúzásnál, 1958. március 15-én lebuktak. A csoport vezetőjét, Szalai Attilát, 18 évre ítélték. Társait, az akkor még kiskorú Jancsó Csabát 10, Bordás Attilát pedig 12 évre. Jancsó Csaba előadásának címe: A Székely Ifjak Társasága és az 1956-os magyar forradalom.
- Páll Lászlót a „Fekete Kéz” nevű szervezet tagjaként 15 év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: A Fekete Kéz nevű szervezet rendszerellenes tevékenysége és a magyar forradalom.
- Török Józsefet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki fiókjának elnökét 12 év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: Romániában 1956-ért 1966-ban is hoztak ítéletet. A galócási csoport rendszerellenes tevékenysége.
Meghívó sajtótájékoztatóra
1956 a magyar–román kapcsolattörténetben is kivételes pillanat – ezt hangsúlyozza a Magyar PEN Club nagyszabású, ünnepi rendezvénye, amelyről sajtótájékoztatót tartunk 2016. október 11-én, kedden 13 órakor a Magyar Írószövetség budapesti, Bajza utca 18. szám alatti székháza első emeleti gyűléstermében.
Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke és Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész részletesen ismerteti az 1956-os szabadságharc 60. évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi konferencia programját.
A Magyar PEN Club az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának méltó megünneplésére nemzetközi tudományos konferenciát szervez ’56 és Románia címmel.
A 2016. október 24-én 10 órakor a Magyar Írószövetség székházában kezdődő konferencián a romániai szervezkedések egykori résztvevői, a magyar forradalom eszméivel teljes mértékben azonosuló román politikai elítéltek és a korszak történetét kutató szakemberek tartanak előadást.
Részvételi szándékát és interjúigényét kérjük, a farkaswellmann@gmail.com e-mail címen jelezze a sajtótájékoztató napjáig!
Szeretettel várjuk!
Üdvözlettel,
Farkas Wellmann Endre
Telefonszám: +36 70 566 01 61