Budapest, 2016. október 24., hétfő (MTI) – Számos egykori politikai elítélt és történészek részvételével az 1956-os forradalom romániai hatásairól rendezett nemzetközi tudományos konferenciát a Magyar PEN Club hétfőn a Magyar Írószövetség budapesti székházában.

Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a tanácskozás az utókor kíváncsiságát és egyben háláját fejezi ki azok iránt, akik “vásárra vitték a bőrüket a legkönyörtelenebb viszonyok közepette”.

“Az, hogy 60 évvel ezelőtt egy erdélyi magyar ember a nemzet élethalál harcát hívásként, megszólításként, sőt imperativusként élte meg, bámulatos. De még bámulatosabb, hogy erkölcsi indíttatásból a román emberek képesek voltak a +Horthy-fasisztázó+ és magyar veszéllyel riogató hatalmi propagandán átlátva azonosulni a magyar szabadságharc ügyével” – fogalmazott a Kossuth-díjas író, költő.

Tófalvi Zoltán történész szerint 1956 nem csupán a magyar nép történetében, de a magyar-román kapcsolatok történetében is kiemelkedő esemény volt. Mint elmondta, sajnos sem a politika, sem a diplomácia nem épít erre a kivételes történelmi pillanatra, amelyhez fogható nincsen másik a két nemzet történetében.

“Nyolcvanegy román értelmiségit, írót, költőt és egyetemi hallgatót ítéltek el azért, mert együtt éreztek a magyar néppel. A román falvakban ma is úgy él, hogy a kötelező termény- és húsbeszolgáltatás a magyar forradalomnak köszönhetően szűnt meg” – mutatott rá előadásában Tófalvi Zoltán.

A történész hangsúlyozta: “nincsen külön magyarországi, erdélyi, délvidéki vagy kárpátaljai ’56, csak egyetlen egyetemes 1956 van”. Nyolc erdélyi magyart végeztek ki Magyarországon a forradalomban való részvételért, köztük a Széna téri felkelők legendás parancsnokát, Szabó Jánost. Az egyetemes 1956-os forradalom első letartóztatottjai pedig erdélyiek voltak október 25-én – idézte fel.

A csíkszeredai születésű Orbán Etelkát 22 évesen öt év börtönbüntetésre ítélték a hazaárulással vádolt Szoboszlay Aladár és társai ügyében, ugyanebben a perben édesapja, Orbán István halálbüntetést kapott. A konferencián elmondta, hogy a börtönben szerzett súlyos sérülései és kényszerű gyógyszerezése következményeként soha nem lehetett saját gyermeke, szabadulása után sokáig hallucinációkkal küzdött.

A budapesti forradalom kitörésének hírére a szolidaritás szelleme hatotta át a kolozsvári magyar és a román diákságot, ugyanakkor az államhatalom elkezdte híresztelni, hogy a forradalmárok követelései között van Erdély visszacsatolása is – emelte ki Páskándiné Sebők Anna író, dokumentumfilm-rendező, Páskándi Géza (1933-1995) erdélyi író, költő özvegye.

Felidézte: a romániai írószövetség temesvári és kolozsvári szervezete a szovjet intervenció után nyilatkozatban “ellenforradalomként” ítélte el a magyarországi eseményeket, de ezt Páskándi Géza nem írta alá, amiért – állam és közrend elleni izgatás vádjával – hat év börtönre ítélték. “Nem tartozom immár senkinek. Istenen kívül már csak 1956-nak vagyok hálás, amely újra megmutatta nemzetem régi méltóságát” – idézte a Kossuth-díjjal is jutalmazott írót özvegye.

A konferencia más egykori politikai elítéltek – köztük Józsa Csaba, Takács Ferencz László, Szilágyi Árpád, valamint a temesvári egyetemisták és a karhatalom október végi összecsapásairól beszélő Teodor Stanca – előadásaival folytatódik hétfő délután. A magyar forradalom román visszhangjáról Octavian Bjoza, a romániai politikai foglyok szövetségének vezetője ad elő, míg Liviu Plesa, a Securitate irattárát vizsgáló tanács bukaresti főkutatója a kolozsvári magyar történészek a román államvédelem 56 utáni beszervezési kísérleteivel szembeni helytállásáról beszél. Ioana Boca, a bukaresti Demokrácia Akadémiája Alapítvány kutatója a forradalomnak a romániai egyetemi hallgatók körében gyakorolt hatásáról tart előadást. Az erdélyi szász írók ellen indított 1959 évi brassói kirakatpert Csendes László, a Securitate irattárát vizsgáló tanács alelnöke idézi fel. A Fekete Kéz elnevezésű szervezet rendszerellenes tevékenységéről Páll László, a galócási csoportról Török József beszél hétfő este.

A rendezvényt az 1956-os Emlékbizottság támogatta.

1956 a magyar–román kapcsolattörténetben is kivételes pillanat – ezt hangsúlyozza a Magyar PEN Club nagyszabású, nemzetközi konferenciája, amelyen a romániai szervezkedések egykori résztvevői, a magyar forradalom eszméivel teljes mértékben azonosuló romániai politikai elítéltek és a korszak történetét kutató szakemberek tartanak előadást.

A forradalom 60. évfordulójára időzített, ’56 és Románia című konferencia 2016. október 24-én 10 órakor kezdődik a Magyar Írószövetség székházában (1062 Budapest, Bajza u. 18.).

Kivételes alkalom lesz ez a kerek évfordulós tudományos ülésszak, amelyen az 1956-os magyar forradalom eszméivel azonosuló, és ezért akár életfogytiglani kényszermunkára ítélt erdélyi magyarok és románok ilyen keretek között és ilyen nagy létszámban legelőször találkoznak. Az eseményen megismerhetik Berta Zsolt író-zenész Luk van című, a forradalom évfordulójára megjelent lemezének dalait is.

Mától a nyilvánosság számára is elérhető a rendezvény honlapja: http://magyarpenclub.hu/otvenhat/.

Az előadókról és az előadásokról:

Tófalvi Zoltán történész, az 1956-os forradalom erdélyi, romániai visszhangjának kutatója, a konferencia programjának összeállítója rövid bevezető előadásában bemutatja a több tízezer személy letartóztatásával és több mint 1500 személy bebörtönzésével járó fontosabb erdélyi szervezkedéseket és azok meghatározó személyiségeit. Előadásának címe: A magyar forradalom hatására alakult romániai, erdélyi szervezkedések. A magyar forradalom leverését követő romániai retorzió.

1. A konferencia kiemelkedő előadója a 96 éves Ferenc Béla-Ervin ferences szerzetes, akit a Szoboszlai-perben életfogytiglani kényszermunkára ítéltek. Ervin atya – mindenki így ismeri a gyergyószárhegyi Ferenc-rendi kolostor nemrég nyugalomba vonult főnökét – filozófusként az irodalmat szállította Szoboszlai Aladárnak, aki ennek alapján megírta a több mint 2000 oldal terjedelmű tanulmánysorozatát. Ervin atya beszél arról is, hogy a pragmatikus Nyugat hogyan szédítette Közép-Kelet-Európát az 1955. novemberi „genfi szellem”-mel. Az ülésszakra elkíséri a Szoboszlai-perben 25 év börtönre ítélt Orbán Péter is. Előadásának címe: Szoboszlai Aladár magyar-román konföderációs terve, az „erdélyi kérdés” megoldásának egyik alternatívája. 

2. Orbán Etelka egykori elítélt előadásának címe: A politikai börtönök borzalmairól. A politikai börtönökben a nőket nemcsak emberként, hanem nőként is tönkretették. Szabadulása után csak örökbe fogadott gyermeke lehetett. Felszólal az örökbe fogadott fia is. 

3. Sajnos, a két kivégzéssel végződő Érmihályfalvi-csoport perének és a Csiha Kálmán erdélyi református püspököt is soraiban tudó, Fodor Pál nevével fémjelzett magyar-román lakosságcsere-tervnek már egyetlen túlélője sincs (!), ezért is fontos, hogy vállalta az előadást Varga László református lelkész, akit az „ENSZ-memorandum”-perben szintén életfogytig tartó kényszermunkára ítéltek. Előadásának címe: Az „ENSZ-memorandum”, avagy a Wesselényi-terv nyomán kidolgozott magyar-román lakosságcsere-terv 

4. Dávid Gyula irodalomtörténészt a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem pere második csoportjában hét év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: A magyar forradalom ősze a Bolyai Tudományegyetemen.

5. Páskándiné Sebők Anna író, dokumentumfilm-rendező férjét, Páskándi Géza későbbi Kossuth-díjas írót a Bolyai Tudományegyetem második csoportja perében hat év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: Az erdélyi magyarság viszonya a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz. Páskándi Géza életműve és 1956.

6. november elején négy, 15-16 éves baróti gimnazista elhatározta, hogy Moyses Márton vezetésével átszöknek a román-magyar határon és közvetlenül segítik a magyar forradalmárokat. Közülük ketten, Józsa Csaba és Bíró Benjámin átjutottak a határon és elvergődtek egészen Debrecenig. Hatvan év távlatából Józsa Csaba emlékezik. Előadásának címe: Moyses Márton tűzhalála. Kísérlet a magyar forradalmárok megsegítésére.

7. Takács Ferencz Lászlót a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetsége perében tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: A szemüveg mögül. Néhány órával a magyar forradalom kitörése után megalakult a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete

Hozzászólások: Kerekes Attila, akit a SZVISZ-perben 10, Sárközy Endre, akit ugyancsak 10 év börtönbüntetésre, Tassy Gyula, akit 15 év kényszermunkára ítéltek. 

8. Szilágyi Árpád éves természetrajz-geológia szakos hallgatót két perben 47 év börtönbüntetésre ítélték. Ő az egyetlen, aki szenvedő alanya volt és túlélője az 1958. július 14-i, Bastille bevételének évfordulójára szervezett szamosújvári börtönlázadásnak. Az áldozat címen angol nyelven az Amerikai Egyesült Államokban megjelent a börtönévekről szóló emlékirata. Előadásának címe: Valójában nem az Irodalmi Újság, hanem a Securitate kapta meg a leveleimet.

9. Octavian Bjoza a romániai POFOSZ országos elnöke: A magyar forradalom visszhangja Romániában.

10. Teodor Stanca egykori elítélt: A temesvári egyetemisták és a karhatalom összecsapása 1956. október 30-án és 31-én.

11. Ioana Boca a bukaresti Demokrácia Akadémiája Alapítvány kutatója, főmunkatársa: Az 1956-os magyar forradalom hatása a romániai egyetemi hallgatók körében.

12. Liviu Pleșa a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács bukaresti Levéltárának főkutatója: A kolozsvári magyar történészek 1956 utáni helytállása a Securitate beszervezési kísérleteivel szemben.

13. Csendes László a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács alelnöke: A romániai magyar evangélikus egyház ellen indított retorzió. Az erdélyi szász írók ellen indított 1959. évi brassói kirakatper.

14. Erdélyben, Székelyföldön alig van olyan település, ahol 1956 őszén ne lett volna szervezkedés vagy szervezkedési kísérlet. Csíkszeredában, a ma Márton Áron nevét viselő római katolikus főgimnáziumban ismert a diák-tanár szervezkedés. Ennek elsőrendű vádlottja, szervezője Puskás Attila biológus, akit a perben 20 év börtönbüntetésre ítéltek. Előadásának címe: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja a csíkszeredai római katolikus – ma Márton Áron nevét viselő – főgimnáziumban.

15. Számbelileg a legnagyobb politikai per minősítést az Erdélyi Magyar Ifjak Szervezete (EMISZ) kapta. Ebben a perben 77 fiatalt ítéltek el. Sándor Balázs végzős unitárius teológus hallgatót 25 év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: Az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége avagy az erdélyi unitárius egyház lefejezése.

16. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai elhatározták, hogy 1957. március 15-én megkoszorúzzák a város főterén lévő 1848-as emlékművet. A második koszorúzásnál, 1958. március 15-én lebuktak. A csoport vezetőjét, Szalai Attilát, 18 évre ítélték. Társait, az akkor még kiskorú Jancsó Csabát 10, Bordás Attilát pedig 12 évre. Jancsó Csaba előadásának címe: A Székely Ifjak Társasága és az 1956-os magyar forradalom.

17. Páll Lászlót a „Fekete Kéz” nevű szervezet tagjaként 15 év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: A Fekete Kéz nevű szervezet rendszerellenes tevékenysége és a magyar forradalom.

18. Török Józsefet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki fiókjának elnökét 12 év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: Romániában 1956-ért 1966-ban is hoztak ítéletet. A galócási csoport rendszerellenes tevékenysége.

 

1956 a magyar–román kapcsolattörténetben is kivételes pillanat – ezt hangsúlyozza a Magyar PEN Club nagyszabású, ünnepi rendezvénye, amelyről sajtótájékoztatót tartunk 2016. október 11-én, kedden 13 órakor a Magyar Írószövetség budapesti, Bajza utca 18. szám alatti székháza első emeleti gyűléstermében.

Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke és Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész részletesen ismerteti az 1956-os szabadságharc 60. évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi konferencia programját.

A Magyar PEN Club az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának méltó megünneplésére nemzetközi tudományos konferenciát szervez ’56 és Románia címmel.

A 2016. október 24-én 10 órakor a Magyar Írószövetség székházában kezdődő konferencián a romániai szervezkedések egykori résztvevői, a magyar forradalom eszméivel teljes mértékben azonosuló román politikai elítéltek és a korszak történetét kutató szakemberek tartanak előadást.

Részvételi szándékát és interjúigényét kérjük, a farkaswellmann@gmail.com e-mail címen jelezze a sajtótájékoztató napjáig!

Szeretettel várjuk!

Üdvözlettel,

Farkas Wellmann Endre

farkaswellmann@gmail.com

Telefonszám: +36 70 566 01 61