- Tófalvi Zoltán történész, az 1956-os forradalom erdélyi, romániai visszhangjának kutatója rövid bevezető előadásában bemutatja a több tízezer személy letartóztatásával és több mint 1500 személy börtönbüntetésével járó fontosabb erdélyi szervezkedéseket és azok meghatározó személyiségeit. Előadásának címe: A magyar forradalom hatására alakult romániai, erdélyi szervezkedések. A magyar forradalom leverését követő romániai retorzió
- A konferencia kiemelkedő előadója a 96 éves Ferenc Béla-Ervin ferences szerzetes, akit a Szoboszlai-perben életfogytiglani kényszermunkára ítéltek. Ervin Atya – mindenki így ismeri a gyergyószárhegyi Ferenc-rendi kolostor nemrég nyugalomba vonult főnökét – filozófusként az irodalmat szállította Szoboszlai Aladárnak, amelynek alapján megírta a több mint 2000 oldal terjedelmű tanulmánysorozatát. Ervin Atya beszél arról is, hogy a pragmatikus Nyugat hogyan szédítette Közép-Kelet-Európát az 1955. novemberi “genfi szellem”-mel. Az ülésszakra elkíséri a Szoboszlai-perben 25 év börtönre ítélt Orbán Péter is. Előadásának címe: Szoboszlai Aladár magyar-román konföderációs terve, az “erdélyi kérdés” megoldásának egyik alternatívája
- Orbán Etelka egykori elítélt, előadásának címe: A politikai börtönök borzalmairól
- Sajnos, a két kivégzéssel végződő Érmihályfalvi-csoport perének és a Csiha Kálmán erdélyi református püspököt is soraiban tudó, Fodor Pál nevével fémjelzett magyar-román lakosságcsere-tervnek már egyetlen túlélője sincs (!), ezért is fontos, hogy elvállalta az előadás megtartását Varga László református lelkész, akit az “ENSZ-memorandum”-perben szintén életfogytig tartó kényszermunkára ítéltek. Előadásának címe: Az “ENSZ-memorandum”, avagy a Wesselényi-terv nyomán kidolgozott magyar-román lakosságcsere-terv
- Dávid Gyula irodalomtörténész, egykori elítélt előadásának címe: A magyar forradalom ősze a Bolyai Tudományegyetemen
- Páskándiné Sebők Anna író, dokumentumfilm-rendező előadásának címe: Az erdélyi magyarság viszonya a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz. Páskándi Géza életműve és 1956
- november elején négy, 15-16 éves baróti gimnazista elhatározta, hogy Moyses Márton vezetésével átszöknek a román-magyar határon, és közvetlenül segítik a magyar forradalmárokat. Közülük ketten, Józsa Csaba és Bíró Benjámin átjutottak a határon, és elvergődtek egészen Debrecenig. Hatvan év távlatából Józsa Csaba emlékezik. Előadásának címe: Moyses Márton tűzhalála. Kísérlet a magyar forradalmárok megsegítésére
- Takács Ferencz László egykori elítélt előadásának címe: A szemüveg mögül. Néhány órával a magyar forradalom kitörése után megalakult a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete
Hozzászólások: Kerekes Attila, Sárközy Endre és Tassy Gyula egykori elítéltek
- Szilágyi Árpád éves természetrajz-geológia szakos hallgatót két perben 47 év börtönbüntetésre ítélték. Ő az egyetlen, aki szenvedő alanya volt és túlélője az 1958. július 14-i, Bastille bevételének évfordulójára szervezett szamosújvári börtönlázadásnak. Előadásának címe: Valójában nem az Irodalmi Újság, hanem a Securitate kapta meg a leveleimet
- Octavian Bjoza a romániai POFOSZ országos elnöke: A magyar forradalom visszhangja Romániában
- Teodor Stanca egykori elítélt: A temesvári egyetemisták és a karhatalom összecsapása 1956. október 30-án és 31-én
- Ioana Boca a bukaresti Demokrácia Akadémiája Alapítvány kutatója, főmunkatársa: Az 1956-os magyar forradalom hatása a romániai egyetemi hallgatók körében
- Liviu Pleșa a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács bukaresti Levéltárának főkutatója: A kolozsvári magyar történészek 1956 utáni helytállása a Securitate beszervezési kísérleteivel szemben
- Csendes László a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács alelnöke: A romániai magyar evangélikus egyház ellen indított retorzió. Az erdélyi szász írók ellen indított 1959. évi brassói kirakatper
- Erdélyben, Székelyföldön alig van olyan település, ahol 1956 őszén ne lett volna szervezkedés vagy szervezkedési kísérlet. Csíkszeredában, a ma Márton Áron nevét viselő római katolikus főgimnáziumban ismert a diák-tanár szervezkedés. Ennek elsőrendű vádlottja, szervezője Puskás Attila biológus, akit a perben 20 év börtönbüntetésre ítéltek. Előadásának címe: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja a csíkszeredai római katolikus – ma Márton Áron nevét viselő – főgimnáziumban
- Számbelileg a legnagyobb politikai per minősítést az Erdélyi Magyar Ifjak Szervezete (EMISZ) kapta. Ebben a perben 77 fiatalt ítéltek el. Sándor Balázs végzős unitárius teológus hallgatót 25 év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: Az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége avagy az erdélyi unitárius egyház lefejezése
- A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai elhatározták, hogy 1957. március 15-én megkoszorúzzák a város főterén lévő 1848-as emlékművet. A második koszorúzásnál, 1958. március 15-én lebuktak. A csoport vezetőjét, Szalai Attilát, 18 évre ítélték. Társait, Jancsó Csabát 10, Bordás Attilát pedig 12 évre. Jancsó Csaba előadásának címe: A Székely Ifjak Társasága és az 1956-os magyar forradalom
- Páll László egykori elítélt: A Fekete Kéz nevű szervezet rendszerellenes tevékenysége és a magyar forradalom
- Török József a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki fiókjának elnöke, egykori elítélt: Romániában 1956-ért 1966-ban is hoztak ítéletet. A galócási csoport rendszerellenes tevékenysége