1. Tófalvi Zoltán történész, az 1956-os forradalom erdélyi, romániai visszhangjának kutatója rövid bevezető előadásában bemutatja a több tízezer személy letartóztatásával és több mint 1500 személy börtönbüntetésével járó fontosabb erdélyi szervezkedéseket és azok meghatározó személyiségeit. Előadásának címe: A magyar forradalom hatására alakult romániai, erdélyi szervezkedések. A magyar forradalom leverését követő romániai retorzió
  1. A konferencia kiemelkedő előadója a 96 éves Ferenc Béla-Ervin ferences szerzetes, akit a Szoboszlai-perben életfogytiglani kényszermunkára ítéltek. Ervin Atya – mindenki így ismeri a gyergyószárhegyi Ferenc-rendi kolostor nemrég nyugalomba vonult főnökét – filozófusként az irodalmat szállította Szoboszlai Aladárnak, amelynek alapján megírta a több mint 2000 oldal terjedelmű tanulmánysorozatát. Ervin Atya beszél arról is, hogy a pragmatikus Nyugat hogyan szédítette Közép-Kelet-Európát az 1955. novemberi “genfi szellem”-mel. Az ülésszakra elkíséri a Szoboszlai-perben 25 év börtönre ítélt Orbán Péter is. Előadásának címe: Szoboszlai Aladár magyar-román konföderációs terve, az “erdélyi kérdés” megoldásának egyik alternatívája
  1. Orbán Etelka egykori elítélt, előadásának címe: A politikai börtönök borzalmairól
  1. Sajnos, a két kivégzéssel végződő Érmihályfalvi-csoport perének és a Csiha Kálmán erdélyi református püspököt is soraiban tudó, Fodor Pál nevével fémjelzett magyar-román lakosságcsere-tervnek már egyetlen túlélője sincs (!), ezért is fontos, hogy elvállalta az előadás megtartását Varga László református lelkész, akit az “ENSZ-memorandum”-perben szintén életfogytig tartó kényszermunkára ítéltek. Előadásának címe: Az “ENSZ-memorandum”, avagy a Wesselényi-terv nyomán kidolgozott magyar-román lakosságcsere-terv
  1. Dávid Gyula irodalomtörténész, egykori elítélt előadásának címe: A magyar forradalom ősze a Bolyai Tudományegyetemen
  1. Páskándiné Sebők Anna író, dokumentumfilm-rendező előadásának címe: Az erdélyi magyarság viszonya a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz. Páskándi Géza életműve és 1956
  1. november elején négy, 15-16 éves baróti gimnazista elhatározta, hogy Moyses Márton vezetésével átszöknek a román-magyar határon, és közvetlenül segítik a magyar forradalmárokat. Közülük ketten, Józsa Csaba és Bíró Benjámin átjutottak a határon, és elvergődtek egészen Debrecenig. Hatvan év távlatából Józsa Csaba emlékezik. Előadásának címe: Moyses Márton tűzhalála. Kísérlet a magyar forradalmárok megsegítésére
  1. Takács Ferencz László egykori elítélt előadásának címe: A szemüveg mögül. Néhány órával a magyar forradalom kitörése után megalakult a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezete

Hozzászólások: Kerekes Attila, Sárközy Endre és Tassy Gyula egykori elítéltek

  1. Szilágyi Árpád éves természetrajz-geológia szakos hallgatót két perben 47 év börtönbüntetésre ítélték. Ő az egyetlen, aki szenvedő alanya volt és túlélője az 1958. július 14-i, Bastille bevételének évfordulójára szervezett szamosújvári börtönlázadásnak. Előadásának címe: Valójában nem az Irodalmi Újság, hanem a Securitate kapta meg a leveleimet
  1. Octavian Bjoza a romániai POFOSZ országos elnöke: A magyar forradalom visszhangja Romániában
  1. Teodor Stanca egykori elítélt: A temesvári egyetemisták és a karhatalom összecsapása 1956. október 30-án és 31-én
  1. Ioana Boca a bukaresti Demokrácia Akadémiája Alapítvány kutatója, főmunkatársa: Az 1956-os magyar forradalom hatása a romániai egyetemi hallgatók körében
  1. Liviu Pleșa a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács bukaresti Levéltárának főkutatója: A kolozsvári magyar történészek 1956 utáni helytállása a Securitate beszervezési kísérleteivel szemben
  1. Csendes László a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács alelnöke: A romániai magyar evangélikus egyház ellen indított retorzió. Az erdélyi szász írók ellen indított 1959. évi brassói kirakatper
  1. Erdélyben, Székelyföldön alig van olyan település, ahol 1956 őszén ne lett volna szervezkedés vagy szervezkedési kísérlet. Csíkszeredában, a ma Márton Áron nevét viselő római katolikus főgimnáziumban ismert a diák-tanár szervezkedés. Ennek elsőrendű vádlottja, szervezője Puskás Attila biológus, akit a perben 20 év börtönbüntetésre ítéltek. Előadásának címe: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja a csíkszeredai római katolikus – ma Márton Áron nevét viselő – főgimnáziumban
  1. Számbelileg a legnagyobb politikai per minősítést az Erdélyi Magyar Ifjak Szervezete (EMISZ) kapta. Ebben a perben 77 fiatalt ítéltek el. Sándor Balázs végzős unitárius teológus hallgatót 25 év börtönbüntetésre ítélték. Előadásának címe: Az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége avagy az erdélyi unitárius egyház lefejezése
  1. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákjai elhatározták, hogy 1957. március 15-én megkoszorúzzák a város főterén lévő 1848-as emlékművet. A második koszorúzásnál, 1958. március 15-én lebuktak. A csoport vezetőjét, Szalai Attilát, 18 évre ítélték. Társait, Jancsó Csabát 10, Bordás Attilát pedig 12 évre. Jancsó Csaba előadásának címe: A Székely Ifjak Társasága és az 1956-os magyar forradalom
  1. Páll László egykori elítélt: A Fekete Kéz nevű szervezet rendszerellenes tevékenysége és a magyar forradalom
  1. Török József a Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki fiókjának elnöke, egykori elítélt: Romániában 1956-ért 1966-ban is hoztak ítéletet. A galócási csoport rendszerellenes tevékenysége