Alapszabály
A Magyar PEN Club alapszabálya
módosításokkal egységes szerkezetben
Általános rendelkezések
1.§.
A Magyar P.E.N. Club (a továbbiakban: Egyesület) a Nemzetközi P.E.N. Club alapokmánya szellemében a népek kölcsönös megbecsülése, a faji, nemzeti, felekezeti és osztályok közötti gyűlölködés kiküszöbölése, a háborúk elkerülése érdekében ápolja a magyar irodalom kapcsolatát más országok irodalmával, a magyar írók kapcsolatát egymással és más országok íróival, elősegítvén a magyar írók és műveik külföldi, illetve a külföldi írók és műveik hazai megismertetését. Az írók és műveiknek népszerűsítése és a magyar olvasóközönség számára elérhetővé tétele érdekében műfordítói, könyvkiadói tevékenységet végez, kulturális rendezvényeket és tudományos konferenciákat szervez.
Az Egyesület jogi személy, közhasznú civil szervezet.
2.§.
Az Egyesület neve: Magyar P.E.N. Club
Az Egyesület angol neve: Hungarian PEN CLUB
Székhelye: 1053 Budapest, Károlyi u. 16.
Honlapja: www. magyarpenclub.hu
Működési területe: Magyarország és a világ bármely magyarlakta állama.
Hivatalos nyelve: magyar
Pecsétje: körirat: Magyar P.E.N. Club 1926
Az Egyesület célja
3.§.
Az egyesület tagjai kötelezik magukat, hogy latba vetik erejüket az egyesület fentebb ismertetett céljainak előmozdítására. E célok érdekében:
- az Egyesület részt vesz a Nemzetközi P.E.N. munkájában, együttműködik az egyes országok helyi központjaival;
- előadások, írók közötti tanácskozások, irodalmi viták, stb. rendezésével gondoskodik arról, hogy az Egyesület rendeltetéséből folyó feladatokat a tagok megvalósíthassák;
- ugyancsak e cél érdekében együttműködik hazai és külföldi írószövetségekkel és írói szervezetekkel.
- igyekszik előmozdítani a magyar írók munkáinak külföldi megjelenését és közreműködik abban, hogy külföldi írók munkái itthon megjelenjenek, ennek érdekében műfordítói és könyvkiadói tevékenységet végez, kulturális rendezvényeket és tudományos konferenciákat szervez;
- emlékérem adományozásával tünteti ki azokat a külföldi, vagy magyar írókat, akik a
magyar irodalom külföldi megismertetése terén kiemelkedő érdemeket szereztek;
- egyéb alkalmas módon is törekszik az Egyesület céljainak megvalósítására, síkraszáll az akadálytalan gondolatközlésért minden országban, a határokon belül és kívül, szembeszáll a gondolatszabadság bármilyen elnyomásával. A Magyar P.E.N. Club a Nemzetközi P.E.N. alapokmányával egyetértésben küzd az önkényes cenzúra ellen, s egyszersmind ellene mond a szabad sajtó olyan fogyatékosságainak, mint a politikai, vagy személyes célok érdekében közzétett hazug közlemények, tudatos hamisítások, valamint a tények szándékos elferdítése;
- ösztöndíjakat, támogatásokat nyújt pályázatok illetve egyéni kérelmek útján hazai fordítóknak és íróknak;
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az Egyesület tagjain kívül bárki részesülhet az Egyesület alábbi szolgáltatásaiban:
- támogatások, ösztöndíjak és egyszeri támogatások igénybevétele egyéni kérelmek vagy pályázatok útján;
- az Egyesület által vagy vele együttműködésben rendezett konferenciákon, előadásokon, írói vitákon való részvétel;
- az Egyesület levéltárához és könyvtárához való hozzáférés évi 500,-Ft, azaz Ötszáz forint díj fizetése ellenében.
Az Egyesület támogatást egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján nyújthat. A támogatott személyek vagy szervezetek tevékenysége az egyesületi célokhoz kapcsolódik, azok megvalósítását segíti.
Az Egyesület bármely cél szerinti juttatást pályázathoz kötheti. A pályázat részletes szabályai az Egyesület belső működési szabályzatában kerülnek rögzítésre.
Tagsági jogviszony alapján nyújtott szolgáltatások:
- az Egyesület által vagy vele együttműködésben rendezett konferenciákon, írói vitákon, előadásokon való kedvezményes részvétel;
- az egyesület levéltárának és könyvtárának ingyenes használata;
Az egyesület tagjai
4.§.
Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes személyek, akik az Egyesület célkitűzéseit, a magyar és nemzetközi P.E.N. alapszabályait elfogadják.
Az Egyesület rendes, tiszteletbeli és támogató tagokból áll. Rendes, tiszteletbeli és támogató tagokként magyar és nem magyar állampolgárok egyaránt felvehetők.
A tagsági jogok forgalomképtelenes és nem örökölhetők.
Az egyesületi tagságot a jelölt –a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával- kérelmezheti. A belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségéhez kell benyújtani. A szabályszerűen benyújtott kérelem alapján a Közgyűlés dönt. A tagdíj megfizetésének napjával a tagot az Elnökség bejegyzi a tagok nyilvántartásába, mely nyilvántartásba vételről köteles tájékoztatni a tagokat. Az Elnökség a tagságban bekövetkezett változásokat és az Egyesület honlapján teszi közzé.
5.§.
Az Egyesület a rendes tagokat azok sorából veszi fel, akik ezt kérik, és akik irodalmi működésük alapján erre méltók és alkalmasak az Egyesület céljainak elősegítésére, s akik a magyar és a nemzetközi P.E.N. alapszabályait magukra kötelezőnek ismerik el.
Tiszteletbeli tagokként az Egyesület azokat veszi fel és tartja nyilván, akik a magyar irodalom külföldi ismertetése és terjesztése terén, vagy az egyesület érdekében végzett működésükkel érdemeket szereztek.
Támogató tagokként az Egyesület azokat veszi fel és tartja nyilván, akik ezt kérik, az Egyesület céljainak elősegítésére alkalmasak és a magyar és a nemzetközi P.E.N. alapszabályait magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, aki készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támogatására. A pártoló tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés elé lehetséges.
6.§.
A rendes, tiszteletbeli és támogató tagokat az Egyesület – legalább két egyesületi tag ajánlására – veszi fel.
7.§.
A rendes tagok részt vesznek az Egyesület Közgyűlésein, tanácskozási, indítványozási és szavazati joguk van. A tiszteletbeli, támogató és pártoló tagok részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésein, tanácskozási, indítványozási joguk van, azonban szavazati joguk nincs és vezető tisztségviselővé sem választhatók.
A rendes tagok megválaszthatók az Egyesület szerveibe, valamint tisztségek viselésére. Képviselhetik az egyesületet a Nemzetközi P.E.N. szervezetében, annak világkongresszusain, az intéző szervekben, valamint a nemzeti központok rendezvényein.
Az Egyesület tagjai részt vehetnek az Egyesület rendezvényein, igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket, a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhetnek.
Az Egyesület tagjainak kötelessége betartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályozatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait. Kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként vállalt feladataikat és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását.
A rendes tagok kötelesek a Közgyűlés által megállapított tagdíjat az Egyesület felhívásának kézhezvételét követő 30 napon belül, késedelem nélkül befizetni.
Amennyiben a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének felhívás ellenére nem, illetve nem határidőben tesz eleget, úgy a Közgyűléseken őt szavazati jog nem illeti meg. A tag nem szavazhat a Közgyűlésen az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 15. naptól egészen addig, ameddig tagdíjfizetési kötelezettségének igazoltan nem tesz eleget.
Az Elnökség a tagdíjak fizetésére méltányosságból haladékot adhat, vagy kivételes esetekben a tagdíjak fizetését meghatározott időre visszamenőleg is elengedheti.
A tagok anyagi helyzetük szerint önkéntes adományokkal (felülfizetéssel) is támogathatják az Egyesületet.
8.§.
A tagság megszűnik:
- halál
- kilépés
- felmondás
- kizárás következtében.
A tag kilépési szándékát az Elnökséghez küldött levél érvényesíti.
Ha a tag
- nem felel meg az alapszabályban meghatározott tagsági feltételeknek, vagy
- felszólítás ellenére, ismételten, huzamosabb ideig nem fizet tagdíjat,
az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel felmondhatja.
A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt.
A tagnak jogszabályt, alapszabályt, vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén, továbbá akkor, ha a tag tevékenysége erkölcsileg kifogásolható, a Közgyűlés – bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére- a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
A kizárási eljárás során a tagnak lehetőséget kell adni arra, hogy a kizárási eljárás alapjául szolgáló okokat, bizonyítékokat megismerje, az ügy irataiba betekintsen, és arra érdemben nyilatkozhasson, indokai és bizonyítékai szabad előadása mellett. A tag számára megfelelő időt kell biztosítani a nyilatkozattételre történő felkészülésre, továbbá biztosítani kell a tisztességes, pártatlan eljárás egyéb általános követelményeit.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
Az egyesület szervei
9.§.
Az egyesület szervei:
- a Közgyűlés
- az Elnökség
- a Számvizsgáló Bizottság
- a Felügyelő Bizottság
A Közgyűlés
10.§.
A közgyűlés a tagok összességéből áll és az Egyesület legfőbb szerve. Közgyűlés kétféle lehet: rendes és rendkívüli.
A rendes Közgyűlést évente legalább egyszer az Elnökség határozata alapján az Egyesület Elnöke hívja össze.
Rendkívüli Közgyűlést az Elnök akkor köteles összehívni, ha
- az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
- az Egyesület céljainak elérése veszélybe kerül;
- az Elnökség egyéb okból kezdeményezi;
- a tagok egyötöde azt írásban javasolja.
A Közgyűlést az Elnökség határozata alapján az Elnök e-mail-ben vagy postai úton levélben hívja össze.
Az összehívás akkor minődül szabályszerűnek, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően elektronikus vagy postai úton az ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót kapnak.
A közgyűlésre a rendes, tiszteletbeli, támogató és pártoló tagokat meg kell hívni. A tanácskozásokban az egyesület minden tagja részt vehet, a Közgyűlés rendje szerint felszólalhat, kérdéseket, javaslatokat és észrevételeket tehet, érvényes szavazati joggal azonban csak a rendes tagok rendelkeznek.
A Közgyűlés ülései nyilvánosak. Azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a Közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza: szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. A tagok egyharmadának kívánságára az elnök titkos szavazást rendelhet el. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.
- §.
A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagoknak legalább fele megjelenik.
Más Egyesületbe való beolvadás, valamint az egyesület feloszlása és ez esetben a vagyon hovafordítása tárgyában összehívott közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagoknak több mint háromnegyede megjelenik: ilyen határozathoz a jelenlévők szavazásra jogosult tagok szavazatának háromnegyedére van szükség.
Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelenlevő szavazati joggal bíró tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszüntetéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Ha a szabályszerűen meghirdetett Közgyűlés határozatképtelen, 15 napon belül ugyanazzal a napirenddel új Közgyűlést kell összehívni: ez a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a közgyűlési meghívóban a távolmaradás következményeire a tagok figyelmét felhívták.
A Közgyűlésen az Elnök, akadályozatása esetén valamelyik elnökségi tag elnököl.
Bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni. A napirend kiegészítését annak indokolásával egyidejűleg a közgyűlési meghívó kézhezvételét követő 3 napon belül kérheti az Elnökségtől. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Amennyiben az Elnökség a kérelemről nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá és a Közgyűlésen az Elnök által az ülés kezdetekor felkért két tag hitelesít. A jegyzőkönyvekből megállapítható kell legyen különösen a Közgyűlés döntéseinek tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehetséges, személye. Fenti jegyzőkönyvekből az Elnökség nyilvántartást vezet, azokat lefűzve és sorszámozva az Egyesület iratai között kell megőrizni.
12.§.
A Közgyűlés:
- elfogadja az Egyesület működéséről szóló éves jelentést;
- meghatározza az Egyesület tevékenységének fő irányait az elkövetkező időszakra;
- megválasztja és visszahívja az Egyesület szerveit és tisztségviselőit;
- elfogadja a tisztségviselők visszahívását és lemondását;
- megtárgyalja a költségvetést és a zárszámadást, határoz a felmentvény ügyében és végső fokon határoz a vagyoni kérdésekben;
- dönt a tagság felmondásáról, vagy a tagok kizárásáról;
- megtárgyalja a tagoknak a közgyűlést megelőzően benyújtott indítványait;
- megerősíti az Egyesület alapszabályát, illetőleg módosítja azt;
- határoz az Egyesület megszűnéséről, feloszlásáról, szétválásáról, más egyesületbe való beolvadásáról, más Egyesülettel való egyesülésről, az egyesületi vagyon hovafordításáról;
- megtárgyalja az egyesület tevékenységét érintő egyéb fontos kérdéseket;
- az éves beszámoló és költségvetés elfogadásával egyidejűleg dönt az éves közhasznúsági jelentés elfogadásáról;
- dönt a keletkezett nyereség felhasználásáról;
- dönt a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről;
Az Elnökség
13.§.
Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat az Elnökség látja el.
A Közgyűlés az Egyesület elnökségét öt évre választja.
Az Elnökség tagjai: az Elnök, az Alelnök, valamint a Főtitkár.
Az Elnökség:
- gondoskodik az Egyesület ügyviteléről;
- kollektív testületként ellátja az Egyesület vezetésével kapcsolatos tennivalókat, irányítja az Egyesületet;
- támogatja az Egyesület Elnökét munkájában;
- megtárgyalja azokat a jelentékenyebb folyóügyeket, amelyeket az Elnökség tagjai elé terjesztenek;
- összehívja a Közgyűlést;
- végrehajtja a Közgyűlés határozatait;
- kidolgozza az Egyesület fejlesztési tervét, költségvetését, jóváhagyja az éves programot, a munka- és ülésterveket;
- előkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti a határozati javaslatokat, a zárszámadást és a beszámolókat;
- az Egyesület céljainak elérése érdekében szerződéseket köt;
- meghirdeti az Egyesület által szervezett rendezvényeket;
- kialakítja a belső működési szabályzatot
- elvégez minden olyan egyéb feladatot, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe és amelyeket jogszabály, alapszabály, illetőleg a Közgyűlés az elnökség hatáskörébe utal.
- elkészíti az Egyesület szervei által hozandó határozatok tervezetét
- tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
- gondoskodik a nyilvánosság biztosításával kapcsolatos, jelen Alapszabályban foglalt teendők ellátásáról.
Az Elnökség üléseit szükség szerint tartja.
Az elnökségi ülésre– annak tárgykörére figyelemmel – az Elnökség tagjain kívül esetenként további személyek hívhatók meg. Az Elnökség ülése nyilvános.
Az Elnökség üléseit az Elnök vagy az elnökségi határozat alapján valamelyik másik elnökségi tag hívja össze e-mai-ben. Szabályszerűnek minősül az összehívás akkor, ha a tagok legalább 8 nappal az ülés időpontját megelőzően e-mailben értesülnek az ülés idejéről, helyéről és napirendi pontjairól. Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak legalább 51%-a jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést –változatlan napirend mellett- legalább 8 nappal későbbi időpontra kell kitűzni.
Az Elnökség döntéseit írásba kell foglalni, melyet az elnökségi ülés levezető elnöke és az ülésen jelenlevő két tag hitelesít. A határozatokból ki kell tűnni különösen az Elnökség döntéseinek tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehetséges, személye. Fenti jegyzőkönyvekből az Elnök nyilvántartást vezet, azokat lefűzve és sorszámozva az Egyesület iratai között kell megőrizni.
Az elnökség munkájáról köteles évenként a Közgyűlésnek beszámolni.
A Számvizsgáló Bizottság
14.§.
Az egyesület Közgyűlése ötévi időtartamra háromtagú Számvizsgáló Bizottságot választ. E bizottság a Közgyűlést megelőzően megvizsgálja az egyesület pénzügyi ügyvitelét és erről a Közgyűlésnek jelentést tesz.
A Felügyelő Bizottság a pénzügyi ügyvitel ellenőrzésére felkérheti a Számvizsgáló Bizottságot, ha ennek szükségét látja.
A Számvizsgáló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
Tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
A Számvizsgáló Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
A Számvizsgáló Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen:
- jogosultak az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni,
- jogosultak jelentést, tájékoztatást illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve tisztségviselőitől,
- jogosultak az Egyesület irataiba betekinteni, azokat megvizsgálni,
- jogosultak a Közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt venni,
- kötelesek jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni.
A Felügyelő Bizottság
15.§
A Felügyelő Bizottság az Egyesület felügyelő szerve. A Felügyelő Bizottság három tagból áll, ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság
ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását;
- köteles az intézkedésre való jogosultságénak megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezeti érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetésre vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
- vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
- véleményezi a Közgyűlés elfogadása előtt az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet;
- kötelező jelleggel részt vesz a Közgyűlés ülésein, ha jogszabály így rendelkezik;
- ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
A Felügyelő Bizottság feladatai ellátása érdekében:
- a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet;
- betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja;
- megvizsgálhatja vagy szakértővel megvizsgáltathatja az Egyesület szerződéseit;
- saját ügyrendendje alapján évente akár több alkalommal is ellenőrzést végezhet;
- tanácskozási joggal részt vehet a legfőbb szerv ülésein;
- kezdeményezheti a legfőbb szerv összehívását
- felkérheti a Szánvizsgáló Bizottságot a pénzügyi ügyvitel ellenőrzésére.
Az egyesület tisztségviselői
16.§.
Az Egyesület tisztségviselőit a Közgyűlés választja ötévi időtartamra.
Az Egyesület vezető testületeit, illetve vezető tisztségviselőit megválasztó Közgyűlés (továbbiakban: Tisztújító Közgyűlés) előtt legalább 45 nappal az Elnökség egyszerű többséggel 3 fős Jelölő Bizottságot választ az Egyesület tagjai sorából.
A Jelölő Bizottság legalább 30 nappal a Tisztújító Közgyűlés előtt tájékoztatja a tagságot a jelöltállítás rendjéről, határidejéről, illetve a címről, ahová a jelöléseknek be kell érkezniük.
Bármely tag jogosult jelöltet állítani a jelölt neve, elérhetősége, illetve a jelölés tárgyát képező tisztség megjelölésével a Tisztújító Közgyűlést megelőző 14. napig.
A Jelölő Bizottság tisztségenként összeállítja és nyilvánosságra hozza a jelöltlistát legalább 10 nappal a Tisztújító Közgyűlés előtt, és gondoskodik a jelöltek elfogadó nyilatkozatainak beszerzéséről.
A Jelölő Bizottság a Tisztújító Közgyűlésen tisztségenként ismerteti a végleges jelöltlistát, melyen már csak azok a jelöltek szerepelnek, akik ezen időpontig elfogadó nyilatkozatukat átadták a Jelölő Bizottság részére.
A szavazásra jogosult tagok titkos szavazás útján tisztségenként szavaznak a jelöltlistán szereplő személyekre. Érvényesnek az a szavazat tekinthető az adott tisztség vonatkozásában, amelyen annyi személy került megjelölésre a jelölőlistáról, ahány személy az adott Közgyűlésen az adott tisztségre megválasztásra kell kerüljön.
Megválasztottnak minősül az a jelölőlistán szereplő személy, illetve adott tisztség vonatkozásában a betölthető létszám erejéig azok a személyek, akik a leadott szavazatok több mint felét megkapták. Szavazategyenlőség esetén, amennyiben az adott tisztségre vonatkozó létszámkeret kizárja, hogy mindegyik jelölt megválasztásra kerüljön, az érintett személyek vonatkozásában újabb szavazásra kerül sor, melynek során a szavazólapon azon személy(ek) neve kerül feltüntetésre, aki (akik) a leadott szavazatok több mint felét megkapták, és akit (akiket) az egyenlő szavazatot kapott jelöltek közül a szavazó támogat az adott tisztségen belül nyitva maradt létszám erejéig. Szavazategyenlőség esetén az érintett személyek közt mindaddig szavazást kell tartani jelen bekezdés szerinti szabályoknak megfelelően, amíg az adott tisztségre vonatkozó létszámkeretnek megfelelő számú személy nem szerzi meg a leadott szavazatok több mint felét.
Abban az esetben, ha az adott tisztség vagy az adott tisztségre vonatkozó létszámkeret az első szavazás során nem kerülhet betöltésre, mert nem szerezte meg egy jelölt sem, illetve elegendő számú jelölt a szavazatok több mint felét, új szavazást kell tartani a betöltetlen tisztségek száma + 1 fő keretéig legtöbb szavazatot szerzett jelöltek között mindaddig, amíg az adott tisztségre vonatkozó létszámkeretnek megfelelő számú személy nem szerzi meg a leadott szavazatok több, mint felét.
Az egyesület tisztségviselői:
- az Elnök
- az Alelnök
- a Főtitkár
- a Pénztáros
- a Felügyelő Bizottság tagjai
- a Számvizsgáló Bizottság tagjai
Az Elnök
17.§.
Az Egyesület legbőbb tisztségviselője az Egyesület Elnöke.
Az Elnök:
- összehívja és vezeti az Elnökség üléseit;
- ügyel az Egyesület tevékenységére;
- képviseli az Egyesületet mind a hatóságok, mind magánszemélyek irányában;
- az Alelnökkel és a Főtitkárral gyakorolja az utalványozási jogot. Az Egyesület ügyvitelét és számvitelét bármikor megvizsgálhatja;
- irányítja az Egyesület gazdálkodását és vagyonkezelését;
- dönt s intézkedik az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség áltál átruházott hatáskörben, illetve mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, az Elnökség, vagy az Egyesület egyéb szerveinek kizárólagos hatáskörébe;
- vezeti a tagok nyilvántartását
- vezeti az Egyesület működéséhez kapcsolódó kimutatásokat, nyilvántartásokat;
- elintézi az Egyesület napi munkájához tartozó ügyeket, operatív feladatokat lát el.
Az Elnök képviseleti jogkörét esetenként írásban meghatalmazással az Elnökség bármely más tagjára átruházhatja.
Az elnök ügykörének ellátását az Alelnökre, vagy a Főtitkárra bízhatja, állandó helyettest nevezhet ki.
Az Alelnök
18.§.
Az Alelnök feladatai:
- szakmai tevékenységével segíti az Elnök munkáját;
- koordinálja az Egyesület szakmai tevékenységét és munkáját.
A Főtitkár
19.§.
Az Egyesület Főtitkára – az Elnök, illetve az Alelnök irányítása mellett:
- előkészíti az Egyesület üléseit, szervezi előadásait és egyéb rendezvényeit
- gondoskodik az Intézőbizottság, illetőleg az Elnökség által hozott határozatok végrehajtásáról
- biztosítja a Nemzetközi P.E.N. szervezettel és a nemzeti P.E.N. központokkal való kapcsolat fenntartását
- előkészíti az Egyesület tevékenységéről szóló jelentéseket
- gondoskodik az Egyesület felhívásainak és közleményeinek közzétételéről
- kezeli az Egyesület levéltárát és gondozza az egyesület könyvtárát
A Főtitkárt munkájában a Titkárság adminisztratív dolgozói támogatják
A Pénztáros
20.§.
A pénztáros a mindenkori gazdasági vezető megbízásából kezeli az egyesület bevételeit és kiadásait. Az ezekről vezetett könyvet a Számvizsgáló Bizottság felkérésére bármikor köteles bemutatni.
A tisztségviselőkre vonatkozó általános, közös szabályok
21.§.
A tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek alapján kötelesek ellátni.
A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
Megszűnik a megbízásuk:
- a megbízás lejártával;
- visszahívással;
- lemondással;
- elhalálozással;
A Közgyűlés visszahívja a tisztségviselőt, amennyiben
- a tisztségviselő nem teljesíti tisztségviselői kötelezettségeit;
- a tisztségviselő méltatlannak bizonyul a tisztségre;
- a tisztségviselőt a bíróság jogerős, és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli és a közügyektől eltiltja;
Amennyiben az egyesület tisztségviselőjének 5 éves megbízatása lejárta előtt megszűnik a megbízása, a megszűnést követő 30 napon belül, az összehívást követő 30 napon belüli időpontra új Közgyűlést szükséges összehívni annak érdekében, hogy a kieső tisztségviselő helyére új kerülhessen megválasztásra. Az így megválasztott tisztségviselő megbízatása automatikusan megszűnik a szervezeti egység többi tagjának megbízatása lejártának napján.
Összeférhetetlenségi szabályok
22.§.
Az Elnökség, illetve a Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
Nem lehet a Számvizsgáló Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki
- a) az Elnökség, illetve a Közgyűlés elnöke vagy tagja,
- b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
- c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
- d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
- a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
- b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
- c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
- d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az a személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozzák, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá akinek a hozzátartozója az Egyesület tisztségviselője.
Az egyesület képviselete
23.§.
Az Egyesületet az Elnök önállóan jogosult képviselni, az Egyesület okiratait cégszerűen jegyezni.
Az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökség tagjai közül az Alelnök és a Főtitkár együttesen jogosult az Egyesületet képviselni, és az Egyesület nevében együttes aláírásra jogosult.
Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy a képviseletre jogosult vagy jogosultak a nevét vagy nevüket az Egyesület kézzel, géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá írják az aláírási címpéldány szerint.
A döntések nyilvánossága
24.§.
Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzít. A jegyzőkönyvet aláírja a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető, valamint az Elnök által a Közgyűlés kezdetekor erre felkért két hitelesítő tag.
A Közgyűlés és az Elnökség határozatait minden esetben nyilvánosságra kell hozni a határozathozataltól számított legkésőbb 15 napon belül az Egyesület honlapján való közzététel útján.
A Közgyűlés és az Elnökség döntései, az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevételének, elérhetőségének módja, a támogatási lehetőségek, illetve azok mértéke és feltételei, az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés az Egyesület honlapján való közzétételük útján válnak nyilvánossá, mindenki számára hozzáférhetőekké. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek. Az Egyesület a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján közzéteszi.
Az egyesület működése
25.§.
- Közhasznú tevékenysége
Az Egyesület rögzíti, hogy törvényben és a jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
Az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köthet a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.
Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett előadások, rendezvények nyilvánosak.
- Vállalkozási tevékenysége
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem közhasznú céljai megvalósítására fordítja.
- Adminisztratív tevékenysége
Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
- Működése
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az Egyesület a támogatásokból, a felhalmozott vagyonból esetenként, külön meghatározásra kerülő ösztöndíjakat, tudományos elismeréseket, díjakat alapíthat.
Az Egyesület működése nyilvános. Jelen okirat szerinti működésének módját, a szolgáltatások igénybevételének módját, valamint a beszámolói közléseket nyilvánosságra kell hozni a határozathozatalt követő legkésőbb 15 napon belül az Egyesület honlapján.
Az évente kötelező közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az erről szóló szavazás nyílt, határozat egyszerű szótöbbséggel hozható.
A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
- a számviteli beszámolót;
- a költségvetési támogatás felhasználását;
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
- a cél szerinti juttatások kimutatását;
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
- a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
- a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
- Iratbetekintés
A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület Elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.
Az egyesület vagyona és gazdálkodása
26.§.
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:
- tagsági díjak, amelyek összegét a Közgyűlés állapítja meg;
- magán és jogi személyek támogatásai;
- az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételek; kiadások készítése, előadások, rendezvények, saját gyártású kulturális anyagok értékesítése, más kulturális anyagok értékesítése;
- pályázati bevételek;
- támogatások, szponzori bevételek;
- egyéb bevételek;
A tagok az Egyesület pénztárába az éves tagdíjukat, 6000-Ft-ot, azaz Hatezer forintot fizetnek be. Az éves tagdíjat az évi rendes Közgyűlésen a tagok előre állapítják meg. A tagdíjat a tagok a tárgyévre vonatkozó minden év június 30-ig kötelesek befizetni. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
Az Egyesület a vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.
Az Egyesület pénzeszközeit saját bankszámlán kezeli.
27.§.
Az Egyesület a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991 évi XX. törvény 121. §. a.) és b.) pontja szerinti (A települési önkormányzat és a megye önkormányzatának önként vállalt feladata lehet különösen
- a) a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása;
- b) a művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása és a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése), valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7 pontja szerinti (kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása) közhasznú tevékenységet folytat.
Vegyes rendelkezések
28.§.
Az Egyesület alapszabályát az egyesület illetve az alapszabály módosításának nyilvántartásba vétele céljából be kell nyújtani a Fővárosi Törvényszékhez.
Az egyesület megszűnése
29.§.
Ha az Egyesületnek egy évnél hosszabb idő óta nincsenek működő szervei és alapszabályszerű működést egyébként sem fejt ki, a felügyelő szerv megállapíthatja az egyesület tényleges megszűnését.
Záró rendelkezések
30.§.
Az alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadóak.
Jelen alapszabály egységes szerkezetben tartalmazza az alapszabályban történt módosításokat is. A módosított szöveg dőlt betűvel lett megjelölve.
Ezt az alapszabályt az Egyesület legfőbb szerve (Közgyűlés) Budapesten (hely), 2014. június 4. napján elfogadta, az aláírás napjától hatályos.
Budapest, 2014. június 4.
Szőcs Géza
Elnök
P.H.
Záradék
Dr. Györgyi Árpád ügyvéd, a Magyar P.E.N Club Egyesület jogi képviselője igazolom, hogy a jelen Módosított és Egységes Szerkezetbe foglalt Alapszabály szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.
A létesítő okirat dőlt betűvel megjelölt pontjainak változása adott okot, a Módosított és Egységes Szerkezetbe Foglalt Alapszabály elkészítésére, amelynek Közgyűlés általi elfogadásának és az egyesületi elnök általi aláírás helye és időpontja, hatálybalépési időpontja:
Budapest, 2014. év június 4. napja
Ellenjegyezte, Budapest, 2014. június 4. napján:
Dr. Györgyi Árpád ügyvéd
Dr. Györgyi Árpád Iroda (1052 Budapest, Aranykéz u. 3. IV. em. 6.)
1.sz. melléklet
A Magyar PEN Club tisztségviselői:
Az Elnök: Szőcs Géza (anyja neve: Marton Ráchel; lakcím:2081 Piliscsaba, Széchenyi u. 33/a) akinek a megbízatása öt évre szól.
Az Elnök megbízatásának kelte:
Az Elnök megbízatásának vége:
Az Alelnök: Temesi Ferenc (anyja neve: Tóth Etelka; lakcím:1024 Budapest, Margit krt. 24.) akinek a megbízatása öt évre szól.
Az Alelnök megbízatásának kelte:2014. június 4.
Az Alelnök megbízatásának vége: 2019. június 4.
A Főtitkár: Turczi István (anyja neve: Schrötter Ilona, lakcím:1147 Budapest, Gyarmat u. 106.), akinek a megbízatása öt évre szól.
A Főtitkár megbízatásának kelte:
A Főtitkár megbízatásának vége:
A Felügyelő Bizottság tagjai:
- Balázs F. Attila ( anyja neve: Szoke Etelka; lakcím: Szlovákia, Ekecs Zeleznica 30.),
akinek a megbízatása öt évre szól.
A megbízatás kelte:2014 június 4.
A megbízatás vége: 2019 június 4.
- Csicsery-Rónay Erzsébet (anyja neve: Tariska Erzsébet, lakcím:1052 Budapest, Szép u. 4.), akinek a megbízatása öt évre szól.
A megbízatás kelte: 2014 június 4.
A megbízatás vége: 2019 június 4.
- Petőcz András ( anyja neve: Szokolay Katalin, lakcím:1015 Budapest Donáti. u. 6.),
akinek a megbízatása öt évre szól.
A megbízatás kelte: 2014 június 4.
A megbízatás vége: 2019 június 4.
A Számvizsgáló Bizottság tagjai:
- Tóth Éva ( anyja neve: Fehértői Piroska; lakcím:1025 Budapest, Csalán u. 45/a),
akinek a megbízatása öt évre szól.
A megbízatás kelte: 2014 június 4.
A megbízatás vége: 2019 június 4.
- … (anyja neve:… lakcím:…),
akinek a megbízatása … évre szól.
A megbízatás kelte:
A megbízatás vége:
- … (anyja neve:… lakcím:…),
akinek a megbízatása … évre szól.
A megbízatás kelte:
A megbízatás vége:
A Magyar PEN Club Közhasznú Egyesület könyvvizsgálójának adatai:
…(székhely:… cégjegyzékszám:… természetes személy képviselőjeként,… (anyja neve:…., lakcím:…, kamarai tagság:…)
A könyvvizsgáló megbízatásának kezdete:
Megbízatásának vége: