Ádám Péter

Főiskolai tanár, lapszerkesztő, szak- és műfordító, esszéíró, a francia irodalom és kultúra közvetítője. Budapesten él.

A középiskola befejezése (1964) után előbb a Debreceni Egyetem (KLTE), majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) magyar–francia szakán (1965–1973) végezte egyetemi tanulmányait. Közben, 1967–1969 között Franciaországban a poitiers-i egyetemnek volt a hallgatója.

Egy interjúban elmondta, hogy itthon 1968-ban úgymond „izgatásért” négy és fél hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.[1] Húsz éven át jelentek meg a francia sajtó cikkeiről szóló szemléi a Valóság című társadalomtudományi folyóirat sajtószemle rovatában. 1973-tól 1979-ig a Magyar PEN Club „francia titkára”-ként működött. 1979-ben egyike volt a Charta ’77 elítélt vezetőivel szolidaritást vállaló, a politikai perek ellen tiltakozó petíció aláíróinak.[2]

Kéry László főszerkesztő hívását követően 1978-tól 1992-ig a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat francia rovatának vezetője volt. Több mint tíz éven át felsőoktatási intézményekben tanított. 1992–1996 között az Egri Tanárképző Főiskola francia tanszékén és 1997–1998-ban az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán volt adjunktus, 2002-től pedig előbb docens, majd mb. főiskolai tanár a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola francia tanszékén. Onnan ment nyugdíjba 2007. decemberben. Doktori (Phd) címét 2008-ban a debreceni egyetemen szerezte „Franciaország alkotmányos rendje és politikaI intézményei” című disszertációjával.