1954. január 1-én született Kárpátalján, Beregszászban, a volt Szovjetunió területén. A központi, moszkvai időzóna jóvoltából születését másodikára keltezték. Szülei: Finta Pál és Szöllősi Julianna. Apai ágon kétgenerációs mesterek családjából származik, anyai ágon tiszántúli gazdálkodók a felmenői. Harminchét éves koráig szülővárosában élt, ezt követően családegyesítés jogcímén Magyarországra költözött férjével, Dr. Szabó István háziorvossal, két gyermekükkel, Szabó István Kevével és Szabó Eszterrel, valamint férje családjával. 1997-től él Sárospatakon.
Általános iskolai tanulmányait a Beregszászi 6-os számú Nyolcosztályos Iskolában végezte, ahol nagy hatással volt rá magyar szakos tanárnője, a tankönyv- és módszertaníró Drávai Gizella. Érettségit a Beregszászi 4-es számú Kossuth Lajos Középiskolában tett.
Írással tizenhét éves korában kezdett foglalkozni. Érettségijét követően a beregszászi,egykori Vörös Zászló napilap szerkesztősége mellett működő irodalmi stúdió (egyfajta „íróiskola”Balogh Irén újságíró szervezésében és Drávai Gizella szakmai tanácsadásával), az Ungváron működő (1971-1987) József Attila Irodalmi Stúdió, majd a József Attila Alkotóközösség (1988-1990) tagjaként kapcsolódott a vidék irodalmi életébe, utóbbinak maga is alapító és választmányi tagja volt.
1972 óta folyamatosan publikál, leginkább verseket. Kezdetben a kárpátaljai napilapokban és periodikákban jelentek meg írásai (Vörös Zászló, Kárpáti Igaz Szó, Kalendárium, évkönyvek). Kárpátaljai lakosként és azt követően is rendszeresen megtaláljuk írásait magyarországi irodalmi és kulturális folyóiratokban (Forrás, Alföld, Mozgó Világ, Napjaink, Holnap, Magyar Élet, Hitel, Magyar Napló, Jel, Ezredvég, Irodalmi Páholy, Zempléni Múzsa, Agria, Partium, Együtt, Dunai Limes, Kortárs, Spanyolnátha stb.)
1978-ban magyar filológus, illetve nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát szerzett az Ungvári Állami Egyetem bölcsészkarán. Ezt követően a moszkvai INJÁZ főiskolán, levelező tagozaton elvégezte az olasz szakot, de nem diplomázott, majd 1984-85 között ugyanitt beiratkozott a német szakra is. Idegennyelvi tanulmányait nem kamatoztatta a későbbiekben.
Szülővárosában eleinte nevelői munkakört töltött be különböző iskolákban. A tanári pálya telítettsége okán felhagyott tanult szakmájával, és kirakatrendező lett Horváth Anna beregszászi szobrász-keramikus irányítása és védőszárnyai alatt. Ez idő tájt komolyan foglalkoztatta a képzőművészet, ezen belül a festészet. Tíz évig rendszeresen részt vett városi és területi kiállításokon.
A tanári teendőkhöz csak 2004-ben, Magyarországon sikerült visszatérnie. Két évig tanított egy szakközépiskolában Sátoraljaújhelyen, majd 2007-től, nyugdíjba vonulásáig, a sárospataki tanítóképzőben volt tanársegéd (az intézmény jelenleg, 2021 májusától, Tokaj-Hegyalja Egyetemnéven működik).
Főiskolai oktatóként intenzíven foglalkozott irodalomtörténettel. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán, az Irodalomtudományi Doktori Iskola elvégzését követően, 2008-ban abszolutóriumot szerzett. Kutatási területének Sáfáry László munkácsi születésű költő befejezetlen és feltáratlan életművét választotta Kabdebó Lóránt professor emeritus vezetése alatt. A Petőfi Irodalmi Múzeumban elhelyezett hagyaték segítségével összegyűjtötte, és a már korábban publikált versekkel egybeszerkesztette Sáfáry László eddig fellelhető írásait, melyeket Köztetek vagyok címmel, saját költségen megjelentetett. A fiatalon, a Don-kanyarban eltűnt költő életéről, munkásságáról Hazamegyek címmel jelent meg monográfiája az NKA támogatásával.
Verseit előszeretettel zenésítették meg. A jelentősebb feldolgozások Bárdos Lajos, Rózsa Pál, a kárpátaljai Credo együttes (ezen belül Ivaskovics József) és Dinnyés József nevéhez kapcsolódnak.
A 90-es években megírt Párkák című drámáját feldolgozta és többször közvetítette a Magyar Rádió.2008-ban Legeza Ilona Anna közismert könyvtáros elkészítette Finta Éva honlapját, és 2011-ben bekövetkezett haláláig gondozta. A honlap indításakor Martinák Jánosné tanár, író volt segítségére a szerző szöveges bemutatásában, írásainak, szerepléseinek begyűjtésében. Legeza Ilona halálát követően a digitális anyag frissítését Martinék Péter tanár vette át.
Publikációjának teljes listáját 2017-ig, nyugdíjba vonulásáig, a Magyar Tudományos Művek Tára tartalmazza.
Díjaim
- a Magyar Rádió Kárpátalján meghirdetett drámapályázatának fődíja (1991)
- a Magyar Hitel Bank Művészeti Alapítványának ösztöndíja (1992)
- a kárpátaljai Együtt című irodalmi és kulturális folyóirat nívódíja (2012)
- a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) Munkácsy Mihály Életműdíja (2014)
- József Attila-díj (2019)
Tagságok
- Magyar Írószövetség
- az MMA köztestületi tagja
- Vörösmarty Társaság
- Csoóri Sándor Társaság
- Magyar Pen Club