Elment Görgey Gábor
„…kora hajnalban, stílusosan a költészet napján Athur elment…”
Ma reggel, 7 óra 34 perckor kaptam ezt az SMS-t. Akkor – gondoltam – már ismét ott ülhet Vas István asztalánál Juhász Ferenc és Kormos István mellett, ahogy először láttam őket együtt 1960 tavaszán. De hát nem az volna-e stílusos, hogy József Attila születésnapján Görgey Gábor (eredeti nevén, és a barátoknak Arthur) Kossuth-, József Attila- és Prima Primissima -díjas költő, író, drámaíró, a Magyar PEN Club tiszteletbeli elnöke, 93. évében is fönn áll egy emelvényen, és elmondja az „Eszkimó nyár” című versét? Azt a verset, amely pontosan írja le 1956 októberének „egy percig” tartó sugárzását, ahogy azt a „nyarat” az 1951-ben, származása (Görgey Arthur tábornok unokaöccse) miatt kitelepített fiatal egyetemista a forradalom után, sóvárogva megélte:
Lessük háromszázhatvannégy napig
a derengő opál golyót az égen,
várjuk a csontmelegítő nyarat
dideregve a jégkunyhó ölében,
s egyszercsak itt van, ránkcsordulva áttör
az égbolt jégfalán egy napsugár.
Egy percig tart. S mi ujjongunk a télben:
„Micsoda nyár volt! Ó, micsoda nyár!”
Isten veled bátyám, barátom!
Sumonyi Zoltán
a Magyar PEN Club tiszteletbeli elnöke
