Történet

A MAGYAR PEN CLUB RÖVID TÖRTÉNETE

pen-logo3

1926

Megalakul a Magyar PEN Club, a londoni székhelyű Nemzetközi PEN magyar tagszervezete. Azzal a céllal, hogy az 1. világháború nyomán megbomlott kulturális együttműködés előmozdításán fáradozzék a nemzetek közt, az irodalom és kulturális diplomácia eszközeivel, vagyis Catherine Amy Dawson Scott angol írónő kezdeményezésére, 1921-ben alakult Nemzetközi PEN szellemében; továbbá, hogy enyhítsen Magyarország – részben szintén háború okozta- kulturális elszigeteltségén. Londoni tapasztalatai birtokában, Germanus Gyula neves orientalista egyetemi tanár volt a Magyar PEN kezdeményezője és főszervezője. Ő lett az első titkára is, elnöke pedig a dráma- és regényíró, lapszerkesztő, színigazgató, műfordító és akadémikus közéleti személyiség Rákosi Jenő.

1929

Az idős Rákosi Jenő mellé ügyvezető alelnököt választanak Rubinyi Mózes nyelvész és irodalomtörténész, akadémikus, egyetemi tanár személyében. Különösen jelentőssé teszi Rubinyi tevékenységét, hogy hosszú élete végéig, 1965-ig töltötte be ezt a tisztséget. Így történelmi megrázkódásokon át, a 2. világháború és az 1956-os magyar felkelés és szabadságharc viszontagságai közepette is töretlenül képviselt bizonyos folyamatosságot a Magyar PEN Club történetében.

1930

A kor magyar irodalmának, az úgynevezett Nyugat-nemzedéknek egyik kiváló képviselője, a költő, regényíró, elbeszélő, kritikus, újságíró és magyar ,,Nyelvőr” Kosztolányi Dezső a Magyar PEN Club új elnöke. Titkára az író és műfordító Mohácsi Jenő, Madách Imre Tragédiá-jának német fordítója.

1931

Kosztolányi Dezső magyar PEN-elnök Londonba utazik. Fogadja és pohárköszöntővel üdvözli John Galsworthy, a Nemzetközi Pen akkori elnöke. Utána a közismerten magyarbarát Lord Rothermere sajtómágnással is találkozik, aki 2000 fontot ad át neki, hogy megjutalmazzák belőle az év legjobb magyar irodalmi műveinek szerzőit. A Magyar PEN a korszak két legjelentősebb magyar regényírója, Móricz Zsigmond és Krúdy Gyula közt osztja meg a jutalmat. Tiltakozásul több író lemond a szervezetben viselt „igazgatósági” tagságáról. Tiltakozásuk miatt – és a politikus, művelődés-történész, volt házelnök és vallás- és közoktatásügyi miniszter Berzeviczy Albert, támadásai következtében – Kosztolányi is lemondásra kényszerül. Több írót kizárnak a szervezetből (köztük Ignotust, Hatvany Lajost, Krúdyt, Bíró Lajost, Vámbéry Rusztemet), ez pedig 39 neves magyar író, köztük Babits Mihály, Füst Milán, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Márai Sándor és Sárközi György kilépésére vezet. Ráadásul a 10. PEN-világkongresszus 1932-es budapesti megrendezését és annak állami, anyagi támogatását is kockáztatja ez a művészeti nézeteltérés köntösébe burkolt emberi-társadalmi viszály. Pedig Kosztolányi már kieszközölte, hogy a magyar fővárosban rendezhessék meg azt a következő évben esedékes PEN-világtalálkozót.

1932

Mégis Budapesten tartják meg, május 15-e és 20-a közt, a Nemzetközi PEN 10. világkongresszusát. (A franciák ll.-nek tekintik, mert 1931-ben már megünnepelték Londonban a Nemzetközi PEN 10. évfordulóját, bár az az ülés nem világkongresszus volt). A kormányzat és a Nemzetközi PEN (meg főleg a francia PEN-elnök Benjamin Crémieux) szorgalmazta egyezkedés során visszaveszik a kizártakat, és visszalépnek a kilépettek. (Márai Sándor azonban így sem vállal tagságot a kongresszus szervező-bizottságában. Fennmaradt a lemondó levele). Átmenetileg – Heltai Jenő, Herczeg Ferenc és Kosztolányi Dezső(!) kérésére – Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és volt miniszter vállalja a Magyar PEN Club (,,tiszteleti”) elnökségét. Ő a budapesti kongresszus házigazdája. Ő mutatja be a vendégeket Horthy Miklós kormányzó fogadásán.

Lenyűgöző a meghívott díszvendégek, a mintegy 270 külföldi küldött és résztvevő névsora. A legismertebbek:

  • Anglia (Chesterton, Drinkwater, Galsworthy, Masefield, Shaw, Wells; a Nemzetközi PEN alapítója, az idős Dawson Scott asszony betegség miatt mégsem tud Budapestre utazni).
  • Ausztria (Roda Roda, F. Salten).
  • Belgium (Maeterlinck).
  • Csehszlovákia (K. Čapek, E. B. Lukač).
  • Dánia (K. Michaelis, Pontoppidan).
  • Finnország (Koskenniemi).
  • Franciaország (Duhamel, Gide, J. Green, Maurois, Romain Rolland, Valéry, Jules Romains).
  • Hollandia(Jo van Ammers-Küller).
  • India (Rabindranath Tagore).
  • Jiddis-PEN (Varsó) (Schalom Asch).
  • Németország (Th. Däubler, G. Hauptmann, A. Kerr, Ernst Toller, F. Werfel).
  • Norvégia (J. Bojer, Knut Hamsun, Sigrid Undset).
  • Olaszország (Bontempelli, Marinetti, Croce, Corrado Govoni; Pirandello bejelentkezett, de lemondta).
  • Palesztina (a Madáchot és Adyt héberre fordító Avigdor Hameiri, eredeti magyar nevén Feuerstein-Kova Albert).
  • Románia (O. Goga, L. Rebreanu).
  • Svédország (S. Lagerlöf).
  1. május 17-én van az első ülés a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Berzeviczy elnök többnyire franciául, de, alkalom adtán, angolul és németül vezeti. A küldöttek franciául, angolul és németül szólalnak föl. John Galsworthy, a Nemzetközi PEN elnöke nyitja meg az ülést angolul (nyomban elnézést is kér, hogy nem ismétli meg a megnyitó beszédét franciául és németül), és mindjárt elkötelezi mind a szervezetet, mind az ülést a politikamentesség mellett és az irodalom mint művészet mellett. Nem lehet itt szó párt- és állampolitikáról, hangoztatja. 22 amerikai, belga, kanadai és osztrák író aláírásával „Szózatot” intéznek a „világ valamennyi kormányához”: tiltakoznak az írók politikai vagy vallási okokból való börtönbe vetése és a foglyok sanyargatása ellen. Nagy taps fogadja az elsők közt fölszólaló román küldött szavait, aki bejelenti, hogy Kolozsvárott megalakult a Román PEN magyar tagozata (Bánffy Miklóssal). Hermond Ould angol (és nemzetközi) PEN-titkár arról számol be, hogy már 36 országban 51 PEN-szervezet működik, és külön kiemeli Germanus Gyula és John Knittel egyiptomi szervező tevékenységét.

Hogy szolgáljuk a békét politika nélkül? – ez a kongresszus alapkérése. És az ádáz viták forrása.

Ernst Toller (Németország) szenvedélyesen mutat rá, hogy elválaszthatatlan egymástól szellem és politika. Lám, most tiltották be Angliában – több más könyvvel együtt – Joyce művét, az Ulysess-t, Németországban meg Remarque filmjét. Aragont is üldözik Franciaországban ( bár ott egységfrontba tömörültek az írók Aragon védelmében). Olaszországban sem jelenhetnek meg Remarque művei. Magyarországon is négy hónapra ítélték Octave Mirabeau fordítóját és betiltották Victor Margueritte regényét (Le compagnon – Az élettárs). ( Hát Oroszországban mi van? – kiabálnak közbe. – Arról miért nem beszél?) Goethe nyomán azt hangsúlyozza Toller, hogy fontosabb, amit teszünk, mint amit írunk.

Az olasz Marinetti valósággal fölháborítja a hallgatóságot. Máshogy értelmezi azt az alapelvet, hogy PEN és politika két külön világ legyen. Latin mondást idéz: „Ha békét akarsz, készülj háborúra”. Ne beszéljenek itt békéről. Inkább védjék meg! (Ágyúval? – vág közbe valaki gúnyosan).

A magyar PEN nevében Illyés Gyula is szót emel a cenzúra, a könyelkobzás és a a sajtóper ellen, a sajtó- és gondolatszabadságért. Azt javasolja, hogy minden efféle vétséget tartson nyilván és hozzon nyilvánosságra a londoni PEN központ. Sárközi György (Magyar PEN) szintén Toller és Illyés mellett foglal állást. Joggal fordul szembe az értelmiség kormányzatokkal és az álhazafisággal, mondja. Ne üldözzenek senkit a meggyőződése miatt, követeli.

Jules Romains (Franciaország) is Marinetti ellen fordul, és erőszak nélküli irodalmat követel. Ne legyen sem jobb, sem baj az irodalomban. Aki eltér tőle, kizárják a francia PEN-ből.

Zsolt Béla (Magyar PEN): „Kissebbségvédelemről beszélnek? Az értelmiség is kisebbség!” Nemzetközi PEN szervet követel a szellemi szabadság ellen elkövetett vétségek nyilvántartására és közzétételére.

A dán Karin Michaelis asszony: ,,Mi nem tűrnénk Dániában, hogy üldözzék a szellem munkásait”.

A Magyar PEN képviseletében fölszólaló Babits Mihály magvas, töprengő előadása a világkongresszus legemlékezetesebb mozzanata. Mit tehet az író a Békéért? Hiszen nem a közvetlen cselekvés embere. Csak írhat? Nem tűnhet-e át szavain a nemzeti elfogultság? És ha mentes is tőle, nem hathat-e rá valami más, még rettentőbb világnézet? Kiszámíthatja-e szavai hatását? A legjobbak nem alkudnak meg, pedig sosem üldözték úgy az írókat bátor írásukért, mint a mai Európában. ,,A kis Magyarország” írói sosem engedtek a fegyveres terrornak, a félelemnek: megőriztük a békébe és a népek testvériségébe vetett hitünket. De így is elfojthatják az író szavát. Cenzurával. Nincs szebb feladata a PEN-nek, mint az, hogy tiltakozzék az irodalom szabadságának mindenféle megnyirbálása ellen. De beérhetjük-e puszta szóval, szalonpacifizmussal? Az igazi író nem elégszik meg ennyivel. Hitelesen és szenvtelenül ábrázolja az életet (akár a háború borzalmait). Ám ez-e a legjobb békepropaganda? Akkor tehetne nagy lépést béke felé a csak lassú hatású irodalom, ha szembeszállna a tények és érzelmek veszélyes fölfogásával, és visszaállítaná az ész és az erkölcs tekintélyét. Reményt kell sugallnunk az ifjúságnak. Vajon természettörvény-e az önzés meg a kegyetlenség? A Szellem és az Igazság vallását kell magunkévá tennünk. Nem követnünk, hanem vezetnünk kell a nemzeteket. Erkölcs és Igazság. Ez a két legfőbb bíró. Az erkölcs nevében még az erkölcsöt is, az igazság nevében még az igazságot is bírálhatjuk. Az angol Ernest Raymond a PEN-kongresszusok örök kérdését veti föl: a nyelv kérdését. Azt javasolja, hogy forduljanak a Népszövetséghez tanácsért: melyik nyelvet tegyék meg a Nemzetközi PEN egyetlen és kötelező munkanyelvének? A Magyar PEN (Karinthy Frigyes) adja meg a választ: azt a nyelvet, amely senkié, mert mesterséges. Az eszperantót.

Utána még megválasztják az új ,,intézőbizottságot” a francia Crémieux, a lengyel Juliusz Kaden Bandrowski, a német Hans Elster és a holland W. M. Westerman személyében.

Ezzel ér véget Budapesten a 10. PEN-világkongresszus.

Ekkor azonban Berzeviczy Albert ,,tiszteleti” elnöksége is véget ér. Az író, költő, műfordító, irodalomtörténész Radó Antal, a jeles Dante-kutató, egy 5 kötetes, nagy olasz irodalomtörténet szerzője lesz a Magyar PEN Club új vezetője. 1939-ig ügyvezető elnöke, attól fogva, egészen 1944-ig elnöke.

1935

Budapesti látogatásra, előadás tartására hívja meg a Magyar PEN Club Thomas Mannt. Radó Antal fogadja a pályaudvaron Bárdos Artúr színházi rendező és színigazgató, Hatvany Lajos és Kosztolányi Dezső társaságában. József Attila emlékezetes üdvözlő verssel köszönti.

1938

München és az Anschluss éve. „Inter arma silent musae”. Pangás következik a Nemzetközi és a Magyar PEN szervezeti életében.

1944

Nagy csapás éri a Magyar PEN Clubot. Március 19., a Magyarország náci megszállása után feloszlatják a hatóságok a szervezetet, a 82 éves Radó Antal elnök pedig öngyilkosságot követ el.

1945

Az első békeév őszén újjá alakul a Magyar PEN Club. Az író, költő, színpadi és kabarészerző, újságíró Heltai Jenő az elnöke. Az úttörő prózaíró és műfordító (mellesleg rádiódramaturg, matematikus és bridzsszakértő) Ottlik Géza a titkára.

1956

A magyar felkelés éve. November 4-én a szovjet csapatok vérbe fojtják a szabadságharcot. A Nemzetközi PEN is osztozik a nyugati világ felháborodásában, és felfüggeszti a Magyar PEN Club teljes jogú tagságát.

1957

Meghal Heltai Jenő magyar PEN-elnök. Ady Endre egykori barátja, Bölöni György újságíró, lapszerkesztő, főszerkesztő, diplomata lesz az utóda.

1959

Bölöni elnök és Rónay Mihály András költő, műfordító, publicista londoni tárgyalásai után a majna-frankfurti PEN-világkongresszus visszaállítja a Magyar PEN Club nemzetközi tagságát.

1960

Bölöni György halála után a regény- és esszéíró, irodalomtörténész, akadémikus Sőtér István a Magyar PEN elnöke. Az irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár Kéry László a főtitkára. Mellette a költő, műfordító, kritikus és nyelvművelő Timár György a titkár.

1961

Angol és francia nyelvű közlönyt indít a Magyar PEN Club: The Hungarian P.E.N. – Le P.E.N. Hongrois. A magyar tagszervezet hírein kívül magyar szépirodalmat és irodalomkritikát is közöl. Ettől fogva, sok éven át, rendszeresen emlékéremmel és oklevéllel tünteti ki a szervezet magyar szépirodalmi művek legkiválóbb külföldi fordítóit. Ilyen kitüntetést kapott, idők folyamán, többek közt L. Pervomajszkij, L. Martinov, S. Hermlin, B. Heilig, J. Smrek, G. Krrumov, Toivo Lyy, U. Albini, M. de Micheli, Eugène Guillevic stb.

1962

A költő műfordító, lapszerkesztő Gereblyés László a Magyar PEN Club főtitkára.

1964

Budapesten tartják meg a Nemzetközi PEN ,,végrehajtó-bizottsági” ülését és irodalmi kerekasztal-megbeszélését.

1969

Gereblyés László halála után ismét Kéry László a főtitkár.

1970

A nagy műveltségű író, újságíró, lapszerkesztő Boldizsár Iván a Magyar PEN Club új elnöke. Timár György a főtitkár.

1982

Az író, műfordító, szerkesztő, könyvkiadó Bart István a Magyar PEN Club főtitkára.

1984

Boldizsár Iván a Nemzetközi PEN elnöke 1986-ig.

1989

A költő, író, műfordító Vas István az új elnök. Mellette a színmű- és esszéíró Hubay Miklós az ügyvezető elnök, és az író, műfordító Szász Imre az új főtitkár.

1990

Konrád György író, publicista, a Magyar PEN Club tagja lesz, majd a Nemzetközi PEN elnöke 1993-ig. A következő években több magyar PEN-konferencia foglalkozik a kelet-európai ,,rendszerváltozások” után kialakult felemás társadalmi és kulturális helyzettel.Olyan közös néven emlegetik ezeket a regionális konferenciákat, hogy „A szabadság dzsungelében”.

1994

Vas István elnök halála után Hubay Miklós a Magyar PEN elnöke. Szász Imre utóda pedig az író, műfordító, egyetemi tanár Ungvári Tamás a főtitkári tisztségben. Alelnöki minőségében Tóth Éva költő, esszéíró és műfordító foglalkozik a Magyar PEN Club külügyi kapcsolataival.

1995

Földeák Iván lesz a Magyar PEN Club titkárságának vezetője.

1999

Dobozy Zsófia zeneszerző és dalszövegíró lesz a Magyar PEN titkárságának új vezetője.

2001

Hubay Miklós a Magyar PEN tiszteletbeli elnöke. Görgey Gábor író, költő, színpadi szerző az új elnök. Benyhe János műfordító, esszéíró, irodalomtörténész és publicista az új főtitkár. Megpezsdül a Magyar PEN Club szervezeti élete. Minden hónap első csütörtöki napján klubdélutánon mutatkozik be egy-egy író egy vagy több alkotásával, vagy egész életművével. Ebben az évben adják át a Magyar PEN Club kebelében működő Komlós Aladár Baráti Társaság Komlós Aladár-díját Lator László költő-műfordítónak.

2002

Sumonyi Zoltán író, költő, rádiós szerkesztő a Magyar PEN Club ügyvezető alelnöke. A Magyar PEN nemzetközi konferenciája Illyés Gyula születésének 100. évfordulóján. Ekkor tüntetik ki Illyés Gyula-díjjal Timár György költő-műfordítót. A Magyar PEN többszáz könyvet ajándékoz a Szlovák PEN-nek a pozsonyi Global PEN Library számára. Domokos Mátyás író, szerkesztő, irodalomtörténész Komlós Aladár-díjat kap.

2003

Az Olasz PEN elbeszélés-gyűjteménnyel kívánja megünnepelni az olasz EU- elnökséget. A 15 tagállam és a 10 akkori tagjelölt ország egy-egy 30 évesnél fiatalabb írójának egy-egy novelláját akarja kiadni egy Racconti senza dogana (Vámmentes elbeszélések) című kötetben. Minden novella eredeti nyelven és olasz fordításban olvasható. A Magyar PEN Szakmány György délvidéki magyar író Apu nem megy sehová című elbeszélését javasolja. Talán ez a legjobb írás a megjelent kötetben. A Komlós Aladár-díj ezévi kitüntetettje Sándor Iván író-esszéíró.

2004

A Magyar PEN Club sikeres nemzetközi konferenciája a tokaj-hegyaljai Tállyán az EU 10 újonnan csatlakozott országa számára. ,,Nemzeti kultúrák és irodalmak a kibővített EU-ban”: ez a 24 küldött megbeszéléseinek tárgya a Maillot-kastélyban. Először adja ki a Magyar PEN a Hubay Miklós alapította Kosztolányi Alapítvány díját a magyar irodalom legkiválóbbnak ítélt külföldi fordítóinak: Alföldy Máriának, Ottlik Géza Iskola a határon című regénye holland fordítójának és Ana Maria Popnak, aki Szabó Magda Abigél című regényét fordította románra. Csicsery-Rónay István magyar-horvát irodalmi konferenciát szervez zalai birtokán, a Magyar PEN Club nevében, Sibila Petlevski Horvát PEN-elnökasszony és kiváló előadók részvételével. Az Illyés Gyula-díjat Vígh Arpád tanár-író-műfordító-főszerkesztő, a Komlós Aladár-díjat Poszler György esszéíró-irodalomtörténész kapja.

2005

A tisztújító közgyűlés megerősíti tisztségében Görgey Gábor elnököt, Sumonyi Zoltán ügyvezető alelnököt és Benyhe János főtitkárt. Megjelenik a Hungarian PEN Bulletin új folyamának három (angol, német, francia) nyelvű első száma (Prose).

2006

Alapítása 80. évfordulójának megünneplésére készül a Magyar PEN Club.

 

 

 

Hozzászólás nem lehetséges.